Blog
A Húsvéti és az utána következő keddi autómentes nap után ma végre autózás - és ezzel karbibeállítás-tesztelés következett.
Eredmény röviden: JÓ bővebben: NEM JÓ! :-(
Végül is megy, de durrog, méghozzá a 3 féle durrogás közül
(1. robbanásszerű a gyújtástól - ilyen csak 1x volt, amikor kuplung-munkahenger csere után fordítva ment vissza az elosztó :-)
2. érces pattogás a tömítetlen kipufogótól - ez meg kb. 5 éve folyamatosan van, ismerem...)
a 3. számú volt, az elégetlen benzinre jellemző "bubogás" gázelvétel után. Sajnos nem volt időm megállni állítgatni, de nagyon bosszantott...
A zárral sem voltam elégedett: lekötve a rossz J1 központizár-motort még mindig akadósan nyílt, egyre inkább azon filóztam, hogy ez nem lehet csak a kulcszártól...
És a nap végén - pont a garázsba indulva - beugrott:
1. a kocsi eddig nehezen nyílt kulccsal,
2. volt egy durvább dolog: ha gombbal magamra zártam belülről,akkor nem volt pardon: nem hogy nehezen nyílt, de szét kellett szedni az ajtót, hogy ne a jobb oldalon kelljen kiszállni!!! Márpedig a gomb csak a zárat kezeli, semmi köze a központihoz vagy a kulcsoshoz!
Gyorstesztként gomb le és ahogy vártam: ajtó beragad, próbáltam kulccsal kinyúlni, de nem nyílt, sőt újabb szomorú tényre derült fény: a vadiúj műanyag lefogató is el van repedve, azaz ettől a feszegetéstől megy tönkre, nem "magától" :-(
Valahogy belülről molesztálva kipattant a zár, kiszereltem. Látszólag minden rendben, kicsit lötyög, ettől szorulna? Mellé tettem hasonlítgatás végett a bontós hátsót, ezek viszont csak távoli rokonok, minden apróság egy kicsit másként áll, gyorsan ki a J1 zárat, az legalább ugyanolyan, még ha tükörkép is...
És akkor, ott, fél perc nézegetés után majdnem felordítottam: a problémás B1 zárból a lelkét jelentő nagy huzalrugó HIÁNYZOTT!!!. Önmagában eddig azért nem tűnt fel, mert valami "szerelő" egy, nagyjából a szellőzőgépházat mozgatókhoz hasonló filigrán anyagú, hosszúkás henger alakú rugóval pótolta, persze "műszakilag" kifúrta-bevéste hozzá az alkatrészeket :-(((
Túlesve a sokkon, a bontósból áttettem a gyári rugót, a repedt műanyagot levettem, a zárat beszereltem és amit lehet leteszteltem: külső-belső kilincsre, gombra, illletve belülről, a gombbal üzemeltetett központi zárra tökéletesen működik!
Baromira sajnálom azt a műanyagot, megpróbálom megragasztani (ha mégse sikerül, akkor - kicsit macerás a kárpitbontás miatt - az én hátsómból is áttehetjük)
viszont megnyugodtam, hogy mégsem ment kárba az 1000 Ft: a rugó miatt mégis szükség volt arra a hátsó zárra! ;-)
folyt köv...
Láttam AlfaCity-t belülről. Csak nem úgy, mint Ti. Annyira belülről láttam, mint Neo a Mátrixot. Tudtam, hogy működik, hogy minden alaktrésze passzol egymáshoz :)
Viszont nem láttam, hogy milyen is igazán. Éreztem, hogy működik, hogy hatalmas, hogy ez valami jó, de a részleteket nem tudtam élvezni, mert én voltam az egyik, aki az alkatrészeket működtette épp.
A sok-sok negatív előítélet, a sok vádaskodás kihozta belőlünk a maximumot. Valami nagyot akartunk alkotni, amiről utána azt mondják: megérte, jó volt ott lenni, jövőre is el kell menni.
Jónéhányan előítéleteket fogalmaztak meg, azt terjesztették, hogy biztosan sár lesz vagy azt mondták, hogy ha nem sár lesz, akkor por lesz. Hiába mondtuk, hogy égszakadás esetén sem lesz sár, tornádó esetén sem lesz por. Nem hittek nekünk.
Végül napsütés lett, meleg lett, szélcsend lett. És 800+ Alfa lett :) A legbüszkébb pedig arra vagyok, hogy a résztvevők több mint 20 százaléka külföldről érkezett!
Rossz, hogy nem láttam, milyen tuti Alfák érkeztek, mert épp szétestem, folyamatosan csörgött a telefonom és ide-oda rohangáltam, próbáltam átlátni a káoszt. Utólag, a képeken fedeztem fel, hogy milyen autókat nem láthattam közelről...
Szokás szerint mindössze néhány emberrel tudtam normálisabban beszélgetni. De utólag jó látni, olvasni, hogy tetszett Nektek, hogy jól éreztétek magatokat.
Úgyhogy legszívesebben már most el is kezdeném szervezni a 2010-es AlfaCity-t. És, ha úgy vesszük, már el is kezdtük szervezni, hiszen már most arról beszélünk, mik azok a dolgok, amiket jövőre meg akarunk valósítani :) Szóval remélem, Ti is ugyannyira várjátok, mint én.
És mégvalami. Ez volt az utolsó alfás találkozó a GT-mmel. Azt hiszem szép búcsúajándék volt ez neki :)
Kapott a hullaszállító új ablaktörlőket előre-hátra, kicseréltem az első jelet, mert nagyon kopott volt, kapott egy kerékőr szettet is a biztonság kedvéért, majd lekapartam a hátső feliratokat, nekem így jobban tetszik. Ja és kicseréltem a Biscione kígyókat króm színűre.
Köszönet az alkatrészekért Erhard-nak. :-)
Kikerult a vezetoules, szonyeg, sot a szonyeg alatti szigetelo reteg is. Kabelkoteg a tetokonzolbol es a kozepkonzolbol, valamint a hatso hangszoro kabeljai. Kozeledik a cel... Holnap eltuntetek egy ujabb adagot a garazsba es kitakaritom azt a rengeteg szemetet ami kihullott innen-onnan...
A nagyobb baj, hogy a bal oldalon ki van szakadva a padlolemez: valaki felemelte a kocsit... vagyis csak megprobalta, de atszakadt az erosen rozsdas lemez... Hmmm :(((
Az idő szintén pazar, a találkozó hangulata a várakozásokat felülmúló! A kolbászozást jövőre Attival tartjuk kézben!!!
Túlestünk a 120 ezres szervizen és nagyon fájt :). Kicsit ki lett tolva, de így jött össze. Komplett vezérlés-, vízpumpa-, olaj-, szűrők-, gyertyacsere. Ezek után MIBŐL TANKOLOK??? :-)
Várható volt, egy hónapot sem bírt a kókány megoldás. 500 km után visszatért a géppuska hang. Két út áll előttem: teljes motorgenerál vagy szívátültetés. Mivel engem is utolért a gazdasági válság van időm, hogy végiggondoljam a dolgokat, megvizsgáljak minden lehetőséget.
Bár a szervízes megmondta, hogy a gyógyulás esélye minimális, megpróbáltam. Kapott új hajtókarcsapágy szettet és minőségi olajat.
Sziveszter után jöttünk vissza Borsodból Oroszlányba. Egy nagyobb gázfröccs után érdekes hangot adott a motor. Mintha géppuskára kötötték volna a gázpedált és amint lenyomom elkezdi ontani a lövedékeket. Szóval irány kedvenc Bosch szervízembe, ahol azzal a jó hírrel fogattak szülinapom alkalmából, hogy haktókarcsapágyas a gép. :(