Blog
Szervíz 66668, olaj, olajszűrő, hosszbordás szíj és piros indítógomb. Természetesen Csörgőéknél :)
A Paraflu szivárgásnál kiderült az olajcseppek az olajnyomás jeladójától indulnak. Ezzel sok mindent nem lehet kezdeni, csak cserélni. Vagy úgy hagyni. Luiginál viszont nem ilyen egyszerű a jeladó ugyanis már nem rendelhető alkatrész.
Az Elaforg sietett a segítségemre, valahol találtak még egyet, így a májusi rosszabb időjárást kihasználva belefogtunk a javításba.
A vége tehát
- jeladó csere
- olajcsere (Selenia K.P.E. 5W40)
- váltóolaj csere (Tutela Car Matryx)
Ezen kívül cserélve lett a jobb elso és bal hátsó kerékcsapágy.
A Selenia már régóta a kihagyhatatlan kategória, pedig az élet mindent megtett, hogy most ne jöjjön össze. Matyi félúton egy bukaresti verseny a középiskolai felvételi között, Nati pedig országos bajnokságon birkózott. Egyszerűen minden fontos dolog május tizedik napjára esett.
Mint 15 éve, újra ketten maradtunk. És ha már ketten, akkor csakis Luigival mehetünk. Csak a szombatot tudtuk szabaddá tenni, így reggel 4-kor, zárt tetővel elindultunk az első spideres utunkra. Hatalmas érzés, hatalmas hang és hatalmas fogyasztás jellemezte az utat Budapestre. És a legjobb, hogy ezt még fokozni is lehetett, a Hősök terénél a piros lámpánál tetőt nyitottunk és abba a csodás világba cseppentünk, ami a kabriósok sajátja.
Kilenc óra tájékán érkeztünk meg Parádfürdőre, ahol már várt a rengeteg Alfa Romeo - hazaérkeztünk. Alig fél óránk volt egy kávéra, és már rajtoltunk is. Felemelő pillanat volt, hisz pontosan egy éve, a Selenia Rallin találta ki az Éva, hogy vegyünk egy kabriót.
Az egész versenyen két nagy gondunk volt. Az első, hogy brutálisan nem ült az itiner. Ráadásul rossz irányban csalt, ha az itiner 2 km utat írt elő, akkor reálisan 1,7-1,8 már térni kellett. Nehéz volt, de nem lehetetlen.
A másik gond az volt, hogy a Spider erejét nem tudtuk felmérni. Éva szerint túl lassúak voltunk, szerintem inkább gyorsak. Ha az ember naponta turbódízelt használ, teljesen máshogy éli meg a kigyorsításokat. Végül az Évára hagytam a döntést, pedig most az egyszer nekem volt igazam. 4 perccel tértünk csak el a szintidőtől, de levonattunk pár percet, ami által a célnak kitűzött top tíz menthetetlenül elúszott.
Remekül megoldottuk viszont az ügyességi feladatokat, a pallón áthajtást, parkolást, bójázást, körözést. Az összeset életemben először, lényegében egy idegen autóval, ráadásul 9 év után először manuális váltóval. Ügyesek vagyunk együtt, Luigi egy nagyon jól vezethető autó.
Ekkora már olyan fáradtak voltunk, hogy ülve elaludtunk. Pedig a neheze csak most jött: 318 km hazáig. Nyitott tetővel még élveztük is egy ideig, de az esti hidegben már kénytelenek voltunk lezárni. Az M3 persze szinte végig le volt lassítva a munkálatok miatt, a Spider meg 100-110 km/h annyira hangos volt a mini kabinban, hogy kimondottak fárasztó volt az út.
Bevallom megkönnyebbültem, mikor 12 óra és csaknem 800 km kabriózás után beparkoltam a garázsba. Megcsináltuk, ami még tegnap lehetetetlennek tűnt. Luigi remekül teljesített, az év egyik legjobb napját töltöttük együtt.
Az előző tulajdonos figyelmeztetett, hogy az autó alatt néha van pár csepp hűtőfolyadék, de soha nem megy a MIN jelzés alá. Nem tudtam, melyiktől ijedtem meg jobban, a szivárgástól vagy attól, hogy megy a MIN alá.
Nagyítóval néztük át a motorteret, de a V6 méretei miatt sok esélyünk nem volt. Egyszerúen semmit sem találtunk. Kezdtük a legegyszerűbbel - a kiegyenlítőtartály tetejét újra cseréltük. Luigi röhögött egyet és újra kiköpött pár cseppet.
Végül tavaszra hagytam a dolgot. A Dunatoban a srácok fél motorteret szétszedték, mire rájöttek, hogy a termosztat tömítése alól szivárog a rózsaszín csoda. Azt hittem a termosztatot is cserélik majd, de maradt a régi. A lényeg, hogy megszűnt a szivárgás.
Kivéve azt a pár csepp olajat...
Bal hátsó ajtóhatároló ismèt cserère került. Megint recsegett. Kárpit le, hangszóró ki, ki kell forgatni.
-------
Update: így 2 hèt után megint recseg nèha. Nem vagyok elájulva, legközelebb megveszem a gyárit. Ez Lengyel utángyártott volt.
Nyilvánvaló, hogy a legrosszabb lehetőség állt elő. Hiába, ilyen az én szerencsém az autókkal. 🙄🙁
Beégett egy szelep az 1-es hengerben, a kis darabka megverte a dugattyút, majd távozott.
Nem okozott ugyan végzetes károkat, viszont kíváncsi voltam a 3-as hengerre is, a kompresszióméréskor bő fél bárral elmaradt az értéke a másik két működő hengerétől.
Vizuális vizsgálattal természetesen erre is megtaláltuk a magyarázatot: mély, függőleges karc éktelenkedett a hengerfalon. (Gyűrűprobléma?)
Mindezeket látva nem forszíroztuk a további bontást. Mivel gazdaságilag nem érné meg a teljes felújítás, így bontott motor keresésébe kezdtem.
Egyelőre van is egy jónak tűnő, egy autó karosszériamunkák miatt donornak lett hozva Ausztriából. A kinti okmányai rendben, a szükséges alkatrészek le lettek már bontva, de a motorja és a karosszéria többi része még megvan. 163.000 kilométert futott, szép a belseje is, kárpitok, ülések, kormány, kis időt rászánva némi aprót még ki lehet szedni belőle. 110 ezer forintra tartja a srác. Hétvégén tervben van, hogy megnézzük, meghallgatjuk, kimérjük a kompressziót.
Nem a legszebb kiegészítő, de most erre van szükség...
Nekiálltam hogy visszategyem a gyári ablakemelő motort a bal ajtóba.
Előszedtem mindent ami az ablakemelő téma tartozéka. Megtaláltam a próba fehér műanyag fogaskereket (159) és a 22-ben megolvadt tesztdarabot is. (1. kép) Sőt az esztergályos által soha el nem készített félkész darabot is (3.kép)
Az új darabot sok-sok zsírral berakta a helyére. Az eredeti közdarab gumi helyett egy új került be. Az eredeti már kemény volt, az új jóval puhább. (2. kép)
Kiszedtem az ablakemelő mechanikát és bekerült az új motor. A régi megy a tartalékok közé. (PH1-es motor, még a nyitásra NEM lehúzódó ablakhoz való.)
Külön műtét volt a mikrokapcsoló. A múltkor sikerült elgörbítenem a "szárát". Most nekiálltam hogy visszaalakítsam.
A művelethez ki kellett venni a tengelyét, ami gyakorlatilag szegecselve van. A végét finoman felfúrva sikerült kihúzni és a szárat kiegyengetni. A szegecs nem fog kiesni mert alul a mechanika felől van a talpa. Biztos ami biztos alapon be is ragasztottam.
Mint kiderült túl jó lett az alakja mert a kapcsoló mindig be volt kapcsolva, de a helyén már annyit lehetett igazítani.
Mehet vissza az egész!
Aztán valamiért nem akart összeállni a rendszer...
Két dolog tűnt fel:
- a régi-új motor pont fordítva megy mint ahogy kéne. A felfele húzásra lefelé megy az ablak és fordítva. Valószínűleg a mágneseket fejjel lefelé raktam vissza. Erő van, így egyszerűen megfordítottam a csatlakozóban a két vezetéket.
- Valahogy "lötyög" az egész ablak első része, nem tudom beállítani. Az ok az ablaküveg rögzítőjében keresendő. A csúszka egy csavarral van rögzítve, DE amibe belemegy az is egy csavar. A műanyag betétes rész fogja az üveghez, az lazult ki és magán az üvegen "lötyög" a csúszkát tartó izé. Valószínűleg amikor a csúszka be lett csavarva az kitekeredett. Egy rövid szárú imbusz segített...
Már "csak" be kellett állítani mindkét oldalon az ablakot.
Nem egyszerű, de nem megoldhatatlan. Mentünk egy 50 km-es tesztkört, de az erős szél miatt nehéz volt eldönteni hogy suhog a szél vagy sem. Jobb mint volt...
INFO: Ablakemelő 1x1
Tavaly amikor összeraktam a motort indításkor kettő hidrotőke ugyan csak megizzasztott. Akkor úgy tűnt hogy megoldódott a helyzet.
Nos nem :-(
Először csak hosszabb állás után, majd már rövid után is képes megszólalni a szíjfeszítő. A Selenia reggelén is így volt, pedig előtte nap majd 350 km-t mentünk.
Felhívtam Erhardot hogy szerezzen egy gyári szettet, ha megyek a Seleniára beugrok érte, az új boltját még úgyse láttam.
A terv az hogy az agyonrángatott szettet a két hidrotőkével együtt lecserélem.
Kezdem a legfontosabbal: GYÁRI SZETT NINCS! Ami még van itt-ott az minimum 5 éves, a szíjat 5 év után le kell cserélni, vagyis nem érdemes felrakni se...
Szóval hozott két olasz hidrotőkét, és egy szettet Dyco szíjjal.
A feszítő román, a görgő NSK.
A 60 legszebb autó közé válogattak be minket. A kategória győztese egy ezüst Spider QV lett.
