Blog
fullosan kipucolva kívül belül...
ajtó gumit múltkor cseréltem, nem akart rendesen záródni az ajtóm, most elméletileg megcsináltam, holnap kiderül
jobb hátsó bizt. övben valami összeért, amikor kihúztam akkor daráló hangja volt, szétszedve, összerakva, zajtalan és működik... megrángattam... fajint
~18ooo együtt eltöltött KM =)
152500 körüli állás
1 hónap keserves munka és alkatrészbeszerzés után kész az autó.
Ahogy a szerelő elkezdte szétszedni a motort, haladt egyre lejjebb, a szelepektől a hengerfejig. Az olaj a dugattyúk mellett lefojt, ez nem sok jóra utalt. Ahogy a dugattyúk is kikerültek a blokkból, kiderült, hogy a gyűrűk el vannak törve 3 dugattyún is.
Innen kezdődött a gebasz.
A dugattyúk áztak gázolajban, leoldódott róla a sok ráégett olaj, ami egyébként az egész belső alkatrészeket beborította. Az összeszerelés, gyűrűzés előtt, a kosz eltűnésével derült ki, hogy a dugattyúk is sérültek, a gyűrűk rovátkái között pár centis darabok voltak letörve. Azt mondta a szerelő, még nem sok ilyet látott. Szerinte vagy nem használt olajat az előző tulaj, vagy sokat ált az autó, mozgatás nélkül. (gondolom ezért adták el, szerintem sokat csuklott, emlegettem bőven...)
A kálvária a dugattyúk beszerzésével fojtatódott, persze 2p2-es egy bontóban sem volt, komplett motorokat akartak rám sózni, horror összegekért.
Végül vidéken találtam, majd az összerakás következett. Összes tömítés csere, szívócsonktól kezdve apró bizbaszok is cserélve...
A motor most bejáratós, indulás előtt alapjáraton várok pár percet, nagyon óvatosan használom, remélem ilyen jellegű problémáim már nem lesznek vele.
Mégsem bírta a gyűrődést a Dayton gumi, farkasfogasra kopott és elég érdekes hanghatásokat produkált. Helyette Nokian H gumik kerültek fel. km óra: 135600
Itt volt az idő, hogy újra összeálljon a ménes. Szelepek ellenőrzése és szimeringezése. Dugattyúk és hajtókarok cseréje+ gyűrűzés. Síkoltatás. Tömítések teljes lecserélése. Vezérlés ellenőrzése. Olaj csere.
Első lengőkar csere.
Nem várt költség volt a dugattyúk cseréje de nem volt értelme így újra összerakni. 3 dugattyú sérült volt.




Mivel nem mindig indult be az autó, elvittem diagnosztikára, ahol egyértelműen kijelezte, hogy a motor hőfok jeladó, és a légtömegmérő rossz (azt, hogy nem indult a kulcs hibája okozta - immobiliser-).
Azt mellékesen megjegyezném, hogy a két alkatrész közül egyik sem 156-osba való volt, amit cserélni kellett... nem tudom ki gányolhatta bele őket...
Légtömegmérőből utángyártottat vásároltam, tudom nem egy tartós dolog, de a lényeg, hogy húzzon ki egy évet, és akkor BOSCH-ra cserélem. Az utángyártott ára 20.000 Ft.- volt.
Motor hőmérséklet jeladóból gyári BOSCH-t vettem, 6.000 Ft.-ba került.
Szerelési költséggel együtt fizettem 30.000 Ft.-ot.
Eredmény: az autó érezhetően jobban húz, és remélem a fogyasztás is vissza fog esni...
Jövő héten következik a vezérlésmódosító cseréje... :)
A következő 3 hónapban tehát valószínűleg a Volvo lesz a társam. Vidáman búcsúztam a 308-tól, ha japán lett volna, talán közelebb kerül hozzám, de egy francia autó emóciók nélkül olyan, mint bombanő didik nélkül.
Az S60 a német középkategória fölé lett pozicionálva, a 156-tól mintegy 20 centivel hosszabb, a magassága egyezik és talán 2 centivel szélesebb. A 20 centi szinte teljes egészében a belső térben rejtőzik, ennek ellenére botrányosan kicsi hátul a hely, ettől talán még a 156 is nagyobb volt. A csomagtér meg... Papiron majd 450 liter, de csak papírvékony cuccok férnek be. Vagy aktatáska. Mivel nem találtam az ISOFIX rögzítést, megpróbáltam a gyerekülés a csomagtérbe rakni, de nem fért be...
De ne fussunk annyira előre. Kívülről - megint - ezüst. Úgy útálom ezt a színt az autóknál, hogy 100% csak ilyen autóm lesz végül. Viszont szép. Nem elegánsan, könnyedén szép, mint egy itáliai csődör, hanem olyan svédacélosan. Picit bumfordi a bixenonokat rejtő orra, de elegáns az átlós Volvo maszk és szépen játszottak el a motorház trapézával. Oldalról egy korrekt szedanalak és a jeges svéd stílusba belefért egy remek játék a hátsó traktussal - mintha izmait feszítő gepárdról mintázták volna (persze lillehammeri jégből). A hátulja meg remekül egészíti ki az autót, frappáns, remekül ellensúlyozva a számukra déli népség - a németek - lámpaförmedvényeit. Nem csíklámpa, de az élet nem csak orgazmus. A gyári alufelnik 16 collosak, jól lesz az így, téli Michelin gumikon.
De milyen is beülni egy Volvóba? Büdös. Előttem dohányos használta, hogy lyukadjon ki a .... zoknija. Az első csalódás a fotel. Hihetetlen vacak. Szövet, az csak szépséghiba, de miért van az emeleten? Jé, ezt lejjebb lehet ereszteni. És még lejjebb. Apám, a pincében ülök és még menne lejjebb :) A Honda után talán az első autó, amit nem hagytam a legalsó állásban. De még mindig nem jó. A kormányt is beállítva remek, a könyökeim jó helyen, a szemem jó helyen, a combom - na az nincs jó helyen. Ugyanis a fotel a svéd paradox. A hát jó, a fejtámla nyakvédős csoda, a seggem alatt meg egy fapad van nulla combtámasszal. Úgy látszik a nyakvédelemben annyira elfáradtak, hogy a combokkal már nem volt erejük törődni. Vagy simán nyakfetisiszták.
Nagyon ingerszegény a műszerfal. A 90-es években sem lett volna forradalmi, de így 2011-ben ez már nagy gyenge. Minden fekete és ami nem fekete, az koromfekete. Zöld megvilágítással. Körülbelül a 146-ok szintje 1996-ból. Az Alfából mindig hiányzott nekem a masszív közép, sose értettem, miért csinálják olyan szellősre. A Volvo-tól kéne lopni, a jobb kéz alatt dupla pohártartó, masszív könyöktámasz és egy olyan kézifékkar, amitől egy heterosexuális macsó is beindul. Tessék kipróbálni, WRC filing.
Felszereltségben is többet vártam a középkategóriás géptől. Ez valami itteni piacra készülhetett, mert se tempomat, se ülésfűtés, se... se... khm mi is hiányzik? Van dupla klíma példás hűtéssel és fűtéssel, elöl-hátul parkolóradar, állítólag a kategória legjobb gyárilag szerelet HiFije, bixenon, menetstabilizáló, légtisztitós belső cirkuláció. Aztán van távirányítós lámpafelkapcsolás, csomagtérnyitás. Végül is azt hiszem nem is hiányzik semmi, csak éppen a sok ócska vak gomb(hely) érezteti velünk, hogy ez az autó nincs jól felszerelve.
Ez a Volvo nem csak felszereltségben, de motorizáció terén is egy alap, 44e km-el. Volvoéknál az alapmotor az öthengeres 2.4-es benzinmotor :) 140 lovas, mint az Alfa volt, de 220 benzines newtonméter és olyan, de olyan motorhang, hogy az első pillanatban megszerettem. És a váltója. Hát igen, a paradicsomba kerültem. Bár csak 5 sebességes, mind az 5 álom. Rövid kar, rövid út, pontos kapcsolás. Tökéletes. Bár az autó kéri az automata váltót, ehhez a kézi egyszerűen nem illik. Egyesben a kerékre szabaduló nyomaték az ülésbe tapaszt, az 5 henger úgy mordul fel, mintha 4 literes sportkocsiban ülnék, csak valaki sztahanovista szorgalommal tripla szigetelést rakott volna. Apám, apám, apám! - villant át háromszor az agyamon. Először a masszivitás miatt, ahogy a nagy tömeg meglódult és egy álom vált valóra, másodszor a hang miatt és harmadszor a 36 literes pillanatnyi fogyasztás miatt. Ha szabályok szerint akarok vezetni, elég az első három fokozat. Ez jól esett. Az átlagyasztás beállt 9,5-re, ennyit szerintem megér a dolog, nagy kár, hogy ez nem a 170 lovas verzió. Vagy a turbós. De ez is elég. Egyelőre. És araszolni is szeret. Vadállat, ami simán eldöcög 50-es tempóval is. Ezt meg hogyan csinálták meg?
Az első pár km alatt a szívemmel nem, de az eszemmel beleszerettem ebbe az autóba. A masszivitás, nyugodt erő és anyaméhhez hasonló biztoság. Nagyon jó autó. Negatívumként én nem tudok most semmit felhozni, majd a gyerekek a hátsó traktus és csomagtér szűkössége miatt. Na meg a cég, egy tankolás ugyanis 105 euró...
UI: a feleségem úgy kellett belőle kirobbantani, nagyon tetszik neki.
2011.09.27 / 107587km. Ma cserélve lett mind a 4 izzítógyertya. A hibajelzés megszűnt. Tárolt hiba törölve. A 4 közül egy teljesen KO volt, egy még langyított, de már nem sok volt neki hátra. Ezért úgy döntöttem hogy mind a négy cserére érett. Gyári izzító gyertyák kerültek bele.


Mára meguntam a Peugeot. Nem mondom, hogy elviselhetetlen, sőt, jobb, mint gondoltam. Nem útálom, inkább sajnálom, hogy ilyennek álmodták meg. Az idő elmosta a rondaságát, már nem zavar annyira, ami viszont élvezhetetlenné teszi az autózást, megmaradt:
- valahogy nem tudok benne rendesen ülni, nem ölel át, mint a 156 bőrfoteljei
- a váltókar karcosan huppan át, minden második váltás rettenet, rossz érzést ad
- úthibáknál (ami az esetemben kontinuális 2x26 km naponta) a kormány ide-oda kileng. Ez olyan foku bizonytalansag, mintha hajót vezetnék - a vezetési élményt teljesen megöli.
- hidegen a motor fulladozik minden padlózásnál. Titokban karburátoros lenne?
- kigyorsításnál gyakran elpörögnek a kerekek, az Alfa ilyet soha nem csinált. És nem is az én hibám, nem vagyok 18 éves, hogy pörgő kerekekkel induljak.
- a motorhang, főleg alacsony fordulatnál most már nyivákoló varrógépszerű izének tűnik. A dízel után jó volt a hang, most már nem tetszik.
- a bal könyökemből hiányzik másfél centi, hogy kényelmesen könyökölhessek
Pozitívum maradt a jó fűtés/hűtés és a csomagtér, amibe simán befér babakocsi, amit a 156-ba csak szétszedve fért be.
Ma lecserélem egy Volvóra.
Olajcsere (Selenia 20K), olajszűrő, levegőszűrő, gyertyák, vezérlés szett, ékszíj, vízpumpa. Csak a szokásos :)