Blog
Ismét betelt egy forgalmi :) Szerencsére ma 18 óráig volt nyitva a Kormányabkak, így vizsga után még az új forgalmit is el tudtam intézni.
Olyan furcsa lett a kézifék. Féloldalas, nyekergős. Lementem alá, hát berohadt a jobb bowden. Bárditól hoztam egyet, kicseréltem. Ez még gyári volt..
Lecseréltem a fékfolyadékot ARC Trackday előtt. Kakucsringen autóztunk.
2 éves Motul RBF 660 volt benne, vélhetően semmi probléma nem lett volna azzal sem, de ezen nem múlik.
ATE Type 200 került bele. (Racing Quality)
A csillagok jól álltak, menni kell míg van rá lehetőség. Az volt a tervem, hogy a legutóbb kihagyott stószi részre fogom a hangsúly helyezni.
A balatoni ráhangolódást nagyon helyesen most nem hagytam ki, az nagyon kell, hogy megérezzem hogyan mozog az autó egy kimondottan csúszós éles kanyarokkal tűzdelt útszakaszon. Szépen kitisztították az út oldalát, jól lehet látni jön-e véletlenül valaki szemben. Mentem ötöt. Mire nagyon megjött volna az önbizalom otthagytam. Végül csak két ketteses kanyarral mentem fel, szépen belejöttem. Igaz, volt régebben amikor lefelé többet is megengedtem, de azt most nem feszegettem tovább.
Aztán ellátogattam az imolai kanyarokhoz is. Ragály felett az első hosszú jobbos olyan szépre sikeredett, hogy nagyon feldobta a kedvem. Az Imolán túli erdei éles kanyaroknál is felelevenítettem az átlendítős technikát. Fain. Mehetünk Rozsnyó felé, de előtte a rég elfeledett Aggtelek-Jósvafő szakaszocskát is megnéztem.
Krasznahorka felett az út.. hát...nagyon-nagyon bejött, hirtelen fordultam kettőt, őrület, betyár ezzel az autóval. Minden simán, gördülékenyen ment, jó íveken, visszaváltások gyorsan, de selymesen, a kipufogó a nagy terhelésen remekül szólt, motorféken, gázfröccsön horkantott, durrogott, pattogott. Őrület. Ilyen gépészkedési és hangélményeket csak ezekben az öreg autókban lehet átélni. ((pl. nincs kormány szervó, ilyen tempózásnál kell a visszafelé kettős kuplungolás, no abs (ebs) stb. (Targa Florio belső felvételekből tudom, hogy van ez tovább is, nem csak kettős kuplungolás kellett akkoriban, hanem kettős gázfröccs is, az első a váltó szinkronizáláshoz a két kuplungolás között, a második a motor fordulat szinkronra a második kuplung felengedés közben, hogy ne rántson, mindezt betyár gyorsan, komoly gépészek voltak azok a fiúk)),
Két kör után meg kellett állnom, mert a lábszáramban a visszafeszítő izmok nem voltak edzésben és begörcsöltek a sok ballábfék, kettős kuplung, fék-gázfröccs lépkedés miatt.
Aztán a stószi kanyargós. Nemrég javíthatták, az apró murva néhol még pattogott a kocsi alján, de jól lehetett menni. Az ötödik fordulóban éreztem, hogy telítődtem az élményekkel, utána még egy utolérés miatt mentem vissza egy felet.
Újra a Krasznahorka feletti felfutón mentem kettőt a hágóig. Tankolás után is visszamentem, nem lehetett abbahagyni. Bolondság, őrület.
A tervezett három helyett négykor indultam Nyilas felé. Nagyon borús lett az idő, bíztam benne, hogy esik egy kis eső és meg tudom nézni miként viselkedik az új gumi a nyirkos, vizes világos aszfalton. Egy biztos, száraz felületen olyan, ha nem jobb, mint a kopott Falken volt. Valószínűleg a még magas profilt közömbösíti a nagyobb szélesség és a felület anyagának mikroszerkezete is ugyanolyan nagyszerű..
Pont a hollópataki elágazó előtt értem utol valakit, ment a hegyre, én pedig akkor a másik útra hajtottam. Aztán kétszer át a hegyen az új, de világos aszfalton Szepesremetéig. Még egy hollópataki kitérő belefért aztán tök sötét lett. A Nyilas utáni hegy útszakaszát -amit egy hónapja teljesen kimaxoltam, mert a régi gumi csak azon fogott igazán- már korom sötétben autóztam le.
Ennyi fért bele.
Majd volánbuszos tempóban haza Kecskemétre. Serényfalváig hat őzet, két rókát számoltam, egyszer kellett nagyot fékeznem. Nem lett baj.
Majd belecsöppentem a kecskeméti éjszakába. A jampik sasbömössel és passzáttal emberkedtek a körforgalomban, nem gondolták, hogy kétszer is utolérem őket, mert egész nap az éles kanyarodást gyakoroltam.....
Bolondság, őrület volt ez a nap. Az autó nagyszerű, mint mindig.
915km
53505Km
Hosszbordás szíj Contitech CT6PK1733
Feszítő INA 534061010
Csapágy INA 532050510
Csapágy INA 532050610
Pollenszűrő VALEO VA715533
Levegőszűrő MANN-Filter MAC18003
Olajszűrő MANN-Filter MAHU7114X
Üzemanyag Champion CF710502
Petronas Selénia WR Pure Engergy 5w30
232300
Most, hogy a gumiabroncs dolog előtérbe került, és 165R14-ről váltottam 185/70R14-re újra fellángolt bennem a korhű GTA felni beszerzésének gondolata.
Az összeg amibe kerülne mindig belement valami fontosabba, amitől megbízhatóbb, eredetibb, szebb lett a járgány. Ez idestova 20 éves történet, de sosem léptem meg, főként ezért mert van egy határ. Ez végülis csak egy nice-to-have.
Kétségtelen, hogy a keskeny nyomtáv már nagyon öregautós, a karosszéria felületéhez képest nagyon belül felkszenek a kerekek. Egy széles, nagy ET-s kerék optikailag nagyot dobna a modern autókhoz szokott szemeknek.
Az ellenérvek:
I.
A gyári 5.5" felni belső peremétől 2-3 millire van a gömbfej. A gyári Fergat felninél 2mm, az ugyancsak gyári CMR-nél 3mm, mert az ET itt 1 millivel nagyobb.
Tehát 20 ET növekedés kell egy 6.5-7" felnihez (gyártanak ilyen GTA replika felnit is).
Ez kb. 5% rugómerevség csökkenést eredményez, arányosan növekszik a dőlés is a kanyarban.
Ezt egy nagyobb kanyarstabilizátorral lehet ellensúlyozni.
Ilyen felnihez jól áll az ültetés, ez tovább rontja a dőlést kanyarban, mert a billenési pont jóval távolabb kerül a súlyponttól, (a kerékdőlés is jelentősen elmászik).
Ezt még bikább stabilizátor tudja ellensúlyozni, ha nem akarunk még jobban zötykölődni az úton.
Ehhez meg ki kell szerelni a hátsó stabilizátort, hogy az egyensúly maradjon (ezt a legkönnyebb megvalósítani)
Tehát nem csak felnit vennék, hanem egy új futóműszettet is, ha műszakilag rendesen akarja az ember kezelni a dolgot. Ilyen cucc persze van, minden csak kedv és hit kérdése kinek a szettje lesz jó ide. Legjobban a korabeli Alfa Romeo fejlesztőknek hiszek. Ennyi kedvem és hitem eddig nem volt mindehez.
II.
A garázsba tolatáskor egyre nagyobb terhelés mellett kell a bal elsőt alászedni, ezen a +15-20 ET nem fog segíteni, sőt. Így is kapaszkodni kell a kormányba.
III. Próbának egy PSA nagy ET-s acélfelni meg olyan izé egy ilyen autón
IV. A 156 2.5-emen volt egy ideig 8" és sok +ET. Jól néz ki, de tapasztalatom szerint nem jó az közútra.
Úgyhogy mindig elalszik ez a dolog végül. Most is ez történt.
A legutóbbi szerviz óta ismét túl vagyunk 10 ezer km-en, megejtettük az olajcserét, kapta még a szokásos olaj és légszűrőt is. Pár hét múlva sor került a csöpögő vízpumpa cseréjére is. (108600 km.)
.............................................Super............Veloce
- teletankolások száma.........182......................209
- km óra állás.................105.465...............114.495 km
- életkor..............................1.196..................1.421 nap
- össz. menetidő:................1.546,36.............1.650,92 óra
.................................................64,43.................68,79 nap
- átlagsebesség:.......................68......................69 km/ó
- tankolt üzemanyag............7.831,35...........9.161,35 liter
- átlagfogyasztás........................7,41..................7,95 l/100 km
- üzemanyagköltség.................33,30...............49,52 Ft/km
- átlagos napi futás...................88,18...............80,57 km/nap
- mozgásban töltött idő...............5,39.................4,84 %
Ma megejtettük az utolsó teletankot a végső búcsú előtt.
Lássuk az elmúlt négy évet számokban!
- teletankolások száma: 209 (ebből egy a vételkori teletank)
- km óra állás: 114.495 km
- életkor: 1.421 nap
- össz. menetidő: 1.650,92 óra (68,79 nap!)
- átlagsebesség: 69 km/ó
- tankolt üzemanyag 9.161,35 liter, ebből 55,38 liter az első teletank
- átlagfogyasztás: 7,95 liter / 100 km
- üzemanyagköltség: 49,52 Ft/km
- átlagos napi futás: 80,57 km/nap
- mozgásban töltött idő: 4,84 %
Idén még nem is mentem nagyobb túrára az autóval, mivel se autós nyaralás nem jött össze, se annyi időm nem volt, hogy magam nekiinduljak egy nagyobb útra. A felvidéki túrákat nagyon szeretem, de kicsit sokat kell hozzá utazni, azaz a nettó élményautózás aránya lehetne magasabb. Így közelebbi cél felé kezdtem nézelődni. Mivel a Vajdaság, Szerbia innenső része tök lapos, így Horvátoszág lehetőségeit kezdtem felmérni.
A Papuk Nemzeti Park környéke ígéretesnek nézett ki. Sőt, körbekérdezve az autós ismerősöket, kiderült, hogy volt is aki járt arra és megerősítette, hogy jó az az útvonal. Rajtam kívül még 2-en jelezték, hogy tudnának jönni, így a harkányi MOL kúton beszéltük meg a találkozót és onnan indultunk neki a túrának.
Drávaszabolcsnál léptük át a határt és Szlatina felé haladtunk. Az utak egyébként nagyon jók, viszont Horvátországnak ez a része még nagyon a balkáni állapotot tükrözi. Itt sok nyoma nincs a turisták-látogatta részek jómódjának.
Az első izgalmasabb szakasz Szlatina és Ceralíje között volt. Arra pont elég volt, hogy kicsit hangulatba hozzon és ráérezzünk az autóra. Mint egy jó előzenekar a fő koncert előtt. Kis átvezetés után pedig következett is a túra egyik fő attrakciója az Atyina-Kamenska szakasz. Ezt 2x is megfutottuk, Kamenskánál visszafordultunk Atyinának, majd újra vissza délnek. Ez igy igazi jó hegyiautós szakasz.
Onnan elmentünk Kusonje-ig majd vissza. Ez inkább egy völgyben futó útvonal, de nagyon jó ívekkel és hullámokkal. Kicsit hosszúak a lakott területek, amik meg tudják törni a lendületet, de azért ajánlott ez is.
Innen Pozsega felé vettük az irányt, ahol megálltunk tankolni meg inni egy kávét, majd haladtunk is tovább a 38-ason a következő izgalmas szakaszig. Ezen a részen egymást érik a lakott területek és nem túl haladós, de sokkal jobb alternatíva nincs.
Buk-nál kezdődött a másik megcélzott útszakasz. Ahol aztán a 38-as elérte az 53-ast, ott délre fordultunk és Podcrkavlje-ig mentünk. Onnan visszafordultunk és a 38-asra visszatérve, tovább mentünk kelet felé Slobodna Vlast-ig. Eszméletlen jó szakaszok ezek, nagyon örültem, hogy rátaláltunk. Az atyinai részeken is alig volt forgalom, de itt talán még annyi sem. Kiváló útvezetés, nagyon jó útburkolat és szinte miénk volt az egész út.
Slobodna Vlast-nál ismét megfordultunk és visszafelé is megtettük az utat Hrussóvölgyig. Onnan pedig északra fordultunk az 53-ason. Vukojevicától ismét egy izgalmas szakasz kezdődött, ezt viszont megszakította a megyehatárnál kezdődő útfelújítás. Az Eszék-Baranya megyei részen épp fel volt marva az út. Remélhetőleg egy jövő évi kiruccanáson ez a rész is meg lesz csinálva és majdnem egész Nekcséig egy élvezetes szakaszt fog kiadni. Nekcsétől pedig már csak utazás volt vissza Drávaszabolcsig, aztán már főleg autópályán haza.
Egy nagyon jó túra volt és örülök, hogy felfedeztük ezeket a szakaszokat is. Jóval közelebb van, mint más, jól autózható részek. Legközelebb, ha jövök, Djakovár felé fogok menni, végig autópályán és akkor egy bő óra alatt elérem a Slobodna Vlast-tól kezdődő élményutakat, majd onnan megyek át Atyina felé.
És persze, egy kép készült, az is a benzinkúton. Ez már csak ilyen: ha igazán flow-ba kerül az ember, akkor nem áll meg a hegyen fotókat lőni, hanem nyomja, ami a csövön kifér... Ezért nincsenek jó képeim sosem...
1. kép: A bejárt útvonalak. Pirossal az izgalmas részek. Naranccsal a még építés alatt lévő, de izgalmasnak ígérkező nekcsei szakasz.
2. kép: Egy INA kúton Pozsegán
