Blog
Hirtelen ennyi:
-Olajpumpa
-Vízpumpa
-Főtengely
-Feszítőgörgő
-Főtengely leszorító bilincsek
KM.:221000
Cserélve lett: jobb első alsó lengőkar, axiálcsukló, első féktárcsa, hátsó féktárcsa és fékbetét, hátsó lengéscsillapítók (Bilstein), hátsó lengőkarok.
Régóta nem néztem az akku felé, ma megtettem. Sajnos az oldalából kicsúszott a leeresztő cső, így egy kicsit nedves az egész. Anno sikerült egy kicsit túltölteni és gondolom a lötykölődés miatt némi lé kifolyt. Letörölgettem, ellenőriztem a szintet és visszaraktam mindent a helyére.
A múltkor beraktam az új scudettót, de nincs helye rajta az emblémának. Méretet vettem, holnap legyártjuk a szükséges darabot és akkor fel tudom rakni. Szerintem jobban néz ki, mint a régi.
Miután az idén nem jött össze, hogy a fedetlen Cartársakkal együtt körbeautózzuk a Balatont, a hétvégén megtettük egyedül.
A 84-esen értük el a 71-est, amin Keszthelyt érintve végiggurultunk a déli parton. Siófokon a Hotel Magistern-ben töltöttük a délutánt és az éjszakát. Izgalmas volt a 6. emeleten átélni egy éjszakai vihart, csapkodó villámokkal. A hotelbe nem csapott bele. Amúgy kihasználtuk a hotel összes wellness lehetőségét.
Másnap tovább, az északi véget megkerülve kis kitérő Veszprémbe. Aztán Fürednél vissza a partra. Tovább a 71-en, majd Tapolca felé hagytuk el a partot.
Az idő hihetetlenül forró volt, az út több mint felét fedett fővel kellett megtenni, mert a napszúrást kockáztattuk volna.
Egyre jobban bejön a Balcsi, egyre kulturáltabb és az árak se vészesek. Lehet, hogy egyszer még fürdeni is fogok benne?
Összesen együtt megtett út: 22.529 km
Tankolt üzemanyag: 1.932,58 liter
Átlagfogyasztás: 8,58 liter/100km
Üzemanyag költség: 31,11 Ft/km
Eredetileg Szlovákián keresztül jöttünk volna haza Doberbo és a közelében lévő emlékhelyek érintésével, de másképp döntöttünk. Irány a legrövidebb úton haza! Azért Tarvisióban megálltunk egyet.
A mai nap Jesolóban a gondtalan nyaralásról szólt.
Ma 500 km várt ránk, nagyrészt autópályán. Az indulás után nem sokkal átlépte a Pók élete 155 ezredik kilométerét.
Első megállónkat az Alfa gyárba terveztük Aresében, ahol a Pók is készült. A gyárat, pontosabban a helyét megtaláltuk. A kerítés mögött már nincs semmi. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a múzeumba se lehet bemenni, mert zárva van. Az internetes oldala szerint meg nyitva, de ezek szerint Giovanni itt is kavarja.
Miután a navigáció közölte, hogy 303 km múlva hajtsak le a pályáról úgy döntöttünk, hogy előbb tankolunk, majd ebédeltünk egyet. A tengerparti tájban most sem kellett csalódni, szép.
A Hotel Savoia-t hamar megtaláltuk, becsekkoltunk. A kocsi kulcsát leadtuk a portán, hogy ha valaki ki akar járni félre tudjanak vele állni.
A délutáni séta némi fagyizással telt, a végén meg is vacsoráztunk. A tömeg – ahogy errefelé ilyenkor illik – hatalmas. Jó volt nézelődni és igazából semmit se csinálni. Már egész jól megy ez a program.
A naplementét a tengerparton sétálással töltöttük.
Reggel visszaraktam a hálót a plexi helyett. Ki kellene próbálni, de hová kellene elmenni?
Menjünk hajókázni Balcsira! A gondolatot tett követte, elmentünk Keszthelyre. Hajó, pizza és irány hazafelé. Tapolcán megálltunk egy kis séta és egy fincsi fagyi erejéig.
A háló bevált, a kocsi huzatmentes, a lobogó hajú kocsikázást semmi sem pótolhatja.
Klassz nap volt!
A nap süt, itt az ideje egy fedél nélküli kiránduláshoz. A netet böngészve célként Forchtenstein (Frankó) várát jelöltük ki. 115 km, ráadásul Ausztriában nagyságrenddel jobbak az utak. A választást nem bántuk meg, a vár és a kilátás csodálatos!
Dél körül most is fel kellett csukni a tetőt, mert majd napszúrást kaptunk. Ilyenkor jön jól a klíma. (Ismét jót mulattunk az árnyékban pihegő motorosokon.)
A plexi szélfogót viszont vissza kell cserélni a hálóra, mert lehajtva országúti tempóval nagyon nagy a huzat. Kell a hálónak a védelme. No, majd holnap.
