Blog
Gyújtás ráadásnál villogott a motorhiba lámpa, és csapkodta a pillangószelepet,(csinálta korábban is, de akkor még a gyújtás levétele és újra ráadása után megszűnt) OBD-n keresztül a motorvezérlőt nem lehetett elérni csak az után ha egy rövid időre lefogtam a pillangószelepet. Hívtam hozzáértőt, hogy mi lehet a kehe, arra sikerült jutni, hogy a motorvezérlő eldobta magát, és lehet, de nem érdemes javítani. Vettem másikat az Olaszautóbontóból. Hazaérve beszereltem, és indult is az autó :) Hagytam kicsit melegedni, majd leállítottam, és ez után pöccre indult. Sajnos több időm nem volt vele foglalkozni. másnapra maradt a java.
Az egyszem kulcs amit kaptam az autóhoz, elég leharcolt állapotban volt, ezért rendeltem e-bayről új kulcsházat. Persze, nem olyat rendeltem, hogy passzoljon bele az immo chip, de ebben az irányban megoldható... A kulcs szétszedésénél kiderült, hogy egyrészt már ragasztgatták az oldalát. Nem is értem ninek, mikor elég jól megtartja magát ragasztás nélkül is. Másrészt meg hiányzott a panelről a csomagtérnyitás mikrokapcsolója. Majd idővel ezt is pótolni fogom.
Pár száz kilométer használat után tényleg az van, amire nem számítottam. A legalfább Alfánk eddig ez az autó, állandóan mennék vele valahova. Mindegy hova.
Csukott szemmel megmondanám róla, hogy ez egy Alfa Romeo, csak abból ahogy szól, ahogy reagál, ahogy ülök benne. Amikor keresgéltem az eladó autók közt, egy megosztó formaterv volt és egy kigrammolt műszaki döntés: Alfa Romeo legyen, de városban is kompromisszumoktól mentes, benzines, csakis szívócső befecskendezéses 1.4-es.
Aztán most itt áll, és csupa érzelem ez az autó, benne 100 év Alfa Romeo sűrítménye és minden rezdülésén érződik, hogy ezt szívvel lélekkel tervezték.
A MultiAir motor nem volt kritérium, úgy voltam vele, hogy ha olyat találok, olyat veszek, de a célnak pont megfelel a 120 lovas is. Na azt viszont nem tudtam, hogy ez a motor ennyire fantasztikus. Bár egyszer már vezettem ilyet, de az apró finomságait használva ismeri fel az ember.
A lámpánál állva lehúzott ablakkal egyszer csak azt éreztem, hogy egy 72-es Giulia 1300 Superben ülök, ez a hang nem egy modern autóé. Elölről egy régi benzines őszinte járását hallom, hátulról pedig aláfest az épp jól eltalált hangú kipufogórendszer. Pont annyira jó, hogy egy pillanatra megvolt az illúzió.
Aztán ugrottunk időben, odaléptem neki, elváltottam. Egy öreg 155 q4 szelleme szisszent minden váltásnál. Valahonnan messziről, dobozba zárva, de ott volt, miközben boldogan lódult a mutató hatezer fölé. A 100 év Alfa lemezről valamit mindig játszik. Feldolgozást, de jófélét.
13 éve Alfázok, és nem értem, hogy ez az autó, pláne ezzel a motorral hogy tudott észrevétlen maradni számomra. A többség a 159-cel van elfoglalva, ami rengeteget adott nekem is a lassan négy év alatt, hozzám nőtt a hangja, kényelme, formaterve, a fantasztikus nyugalom amit áraszt.
Ez a kis piros autó viszont ezerszer inkább Alfa Romeo. Nincsenek kérdések. Beülsz, megérzed, vezeted, mosolyogsz. Nincs hiányérzet.
Át cseréltem a kerekeket. Kicsit túl szaladtak a 3000km-en
Segítségként a 147 egyik kerekét használtam fel, és megallapítottam, hogy jól áll neki a biohazard felni.😁
Km állás: 345859km
meghekkeltem az usbt a radion. Meg jo hogy volt donor. Szetszed egyikből ki masikba be es mar szol is 😁
A szélvédő elötti műanyagokat, letakarítottam, újraragasztottam rájuk a gumicsíkokat, és az egyiken , már korábban letört fület visszaragasztottam. Majd lekezeltem fúróüregelő olajjal.
Raktam egy darab dryvit hálót a fűtőventilátor elé, hátha így nem jutnak be oda a falevelek, meg a magok. Úgy emlékszem az 56-ban gyárilag is van előtte valami durva háló.
Kicseréltem az ablakmosó kis darab csövét, ami a motorháztetőhöz vezeti át a vizet.