Blog
2010. december 3.
Az enyém lett! Öröm, mámor, van autóm, saját! :) No meg persze a banké, de az a csúf szerződés előbb-utóbb lejár…
Attól függetlenül, hogy szép, havas telünk volt, nagyon jól telt. Van az a hülye vicc, hogy melyik autó hány fokos hőmérsékleten hagy cserben a hidegben, hát Mi erre bőven rácáfoltunk. Minden reggel eljutottam munkába, és minden este haza. Szépen indult, nem volt probléma. :)
Március viszont szomorú hónap lett. 31-én állásinterjúra mentem -már megint- Pestre. Én túlságosan izgatott voltam, meg amúgy se vezette még hosszú úton a Párom, így adódott, hogy oda-vissza Ő vezetett. Nem is baj, mert odafele olyan dugó volt az Üllőin (soha többet arra), hogy Én biztosan agygörcsöt kaptam volna, főleg, hogy még el is késtem az interjúról… Szerencsére rendesek voltak, és mégis beengedtek. :) Hazafelé jöttünk szépen, Martfűnél azonban a körforgalomból kifelé jövet elszállt az autó ereje… :( Azt hiszem, nem kell részleteznem, mit éreztem… Telefon, elmondtuk a tüneteket… valószínűleg turbó. 60-nal hazadöcögtünk, és innentől kezdve majdnem 9 hónapig nem is vezettem az autómat. :( Nagy nehezen sikerült új turbót szerezni bele, de valami mégsem volt oké. Ekkor még 170 lóerős volt, felmerült, hogy akár ez is lehet a probléma. Vissza 140 lóerőre. Nekem elég. Cseréltek ezt, cseréltek azt, megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy miket… volt fázis, amikor beindulni sem akart. Én, mint hozzá nem értő, javasoltam, hogy talán tankoljanak bele, mert Pestre már úgy indultunk el márciusban, hogy visszafelé tankolni kellett volna, ha nem gyök kettővel jövünk. Megtankolták, azóta működik :). December 15-én kaptam vissza. Csüccs bele, és indulás. Nagyon boldog voltam, de valahogy mégsem volt az igazi… Mintha egy benzines autót vezettem volna. Egész pontosan, se nem dieselt, se nem benzinest… valahol a kettő között. És ez már így megy lassan két éve, de hozzászoktam. Csak amikor átülök a 159-esbe, akkor tűnik fel, mennyivel könnyedebb, simább… Sajnos később észrevettem, hogy furcsán csattog is valami bizonyos fordulatszámon, illetve tartományokban...
(Már most elnézést kérek, ha hosszú lesz, de nagyon szeretek beszélni/mesélni)
Kezdődött minden egy decemberi napon, 2009-ben, amikor is az Én drága Öcsém megvette, és hazahozta élete első autóját, egy csodaszép Alfa Romeo 156-ost.
Én munka után hazaérve megláttam, beleültem, és bele is szerettem. Miközben ismerkedtem Vele, három gondolat futott át az agyamon: Gyönyörű! Kell Nekem! Nincs benne pohártartó? :) :)
Nekem ekkor még nem volt saját autóm, így természetesen elöntött egy egészséges mértékű, de azért jó sárga irigység is… De csak amolyan nagy tesósan… mint amikor kiskorunkban megkaptam a hőn áhított Budmil iskolatáskát, és megkapta Ő is… „de miért, hisz Ő még csak 8 éves…” :)
Szerencsére volt alkalmam kipróbálni is, és még hosszabb útra is kölcsön kaptam.
2010. januárjában államvizsgáztam a GAMF-on, azt hiszem az első negatív élményem ekkor szereztem az autóval, bár erről igazán nem Ő tehetett… Békéscsabáról izgatottan, és jó kedvvel indultam el a vizsga előtti délután, és már csak Kecskeméten vettem észre, hogy a vizsga ruhám otthon maradt. :) :) Még jó, hogy a Tesco nyitva volt, és nem kellett farmerben a bizottság elé állnom. Végül 4-es lett a diplomám, és hazafelé már felszabadultan autókázhattam haza. :)
A következő említésre méltó élményem 2010. tavasz. Fel nem tudom fogni azóta sem, hogy miként, de a budaörsi Decathlon parkolóban megálltam tolatva, majd előremenetben kifelé nekimentem egy láthatatlan mini oszlopnak… Jobb első ajtó szevasz! Teljesen lehűltem a hangok, majd a látvány után… Én még soha nem törtem össze egy autót sem, még egy kicsit sem, erre tessék… 6 év alatt megszületett az első rongálásom… A vérnyomásom az egekben, az idegeim szanaszét, Húgom próbált nyugtatni, ráadásul éppen Öcsémért mentünk a székesfehérvári kórházba, ahol a térdét műtötték. Hívtam Anyut, hívja fel az Öcsémet, és nyugtassa meg, mire odaérünk, hogy ne kapjon idegbajt, ha meglátja az autóját. Hát ez nem annyira sikerült, de valahol félúton hazafelé már egész kellemesen tudott hozzám szólni, sőt még a tempomat használatát is elmagyarázta. :)
(azóta sem szeretem amúgy annyira)
2010. november: A munkám miatt Pestre kellett utaznom, +két fővel, de vonattal nem értünk volna oda, így elkunyeráltam a kocsit Tesómtól. Megkaptam, hurrá, de jó… :) Hazafelé az ócsai lejáró előtt defektet kaptunk. Kivánszorogtam a leállósávba, ami ugye ott már majdnem kanyarodósáv… nagyon nem jó helyen álltam, de füstölt a kerék, és piszkosul betojtam. Mindez sötétedés után, szakadó esőben… Telefon jobbra-balra, ja, mert hogy pótkerék nem volt az autóban… Végül Öcsém és egy jó barát megmentett, és hozott utánam egy mankókereket, és sikerült éjjel haza „száguldanunk”.
A nem túl fényesre sikeredett 1 éves ismerkedésünk ellenére bíztam az autóban, és decemberben, amikor Öcsém benevezett egy 159-esre, lecsaptam Rá! :)
Autóvásárláskor 1db kulcsot kaptam az autóhoz, az se a távnyitós volt, így már akkor tudtam előbb-utóbb fog kelleni hozzá egy másik is, ha elhagynám, vagy bármi történne vele. Több márkaszervizt is megkérdeztem, irreálisan magas árat mondtak (100k felett, nevetséges) így többek javaslatára elmentem Pápára és lemásoltattam, beprogramoztattam, és mindezt kb. 20perc alatt megcsinálták! Közel sem került 100ezerbe és ugyanolyan profi munkát (vagy még jobbat) végeztek mint egy márkaszervizben. Ennyit a szervizesekről...
Annak ellenére, hogy 850km-t utaztam oda-vissza, így is megérte.
kulcs: 39.000.-
matrica: 3.135.-
üzemanyagköltség: 16.000.- (köszi oszkar.com:))
Nagyon f@sza, hogy a kulccsal tudom fel-le húzni az ablakokat!:)
Képeken: az új kulcs, a szaki ahogy végzi a munkáját, és egy kis esti szórakozás hazafelé, BP-n. :)
A munkát pedig ők végezték: http://www.kulcsmasolas.com/
143.000 km-nél eljött az olajcsere ideje
volt időm kicserélni végre a légszűrőt is! mert mindig elmaradt... olyan volt a légszűrő mint egy porzsák...nem csodálom hogy azzal elkezdett zabálni az autó,hisz nem kapott levegőt! Mann Filter az új légszűrő 113680km-nél 2013.10.25.
Kihasználva a kellemes napsütést "téliesítettem" a gépet! Úgy voltam vele, hogy inkább megcsinálom most a kellemes melegben mint 2 hét múlva amikor már hamarabb sötétedik meg lefagynak az ujjaim.... Minden tervszerűen ment fent vannak a téli kerekek még mindig Sottozero II-ekkel amik még legalább 2 telet kihúznak a nyári P Zero Rosso-k viszont már csak egy szezont futhatnak mivel hamarosan elérik a kopásjelzőt! Nyáron beruháztam egy Karcher magasnyomású mosóba ami most is jó szolgálatot tett szépen letakarítottam vele az N10-eseket! Kaptak egy gumiápolós kezelést ill. a felniket spec. kendővel vikszoltam ki, hogy tavasszal csak fel kelljen pattintani a helyükre!
Eddig bírták az első gumik. Laci barátomtól ( Varga Laci, a Fiat/Alfa bontós ) nagyon korrekt áron kaptam két nagyon jó állapotú használt Goodyear Eagle F1 típusút, fel is kerültek a felnikre. A szereltetés GabCsi-nál, a Méta Gumiszervizben esett meg.
A rádióm kijelzője kicsit elfáradt. Nem akartam másikat de zavart. Az új kijelzőnek horror az ára, már ha lehet kapni. A javítás se olcsó! Így vettem egy komplett radiót, bar utólag derült ki, hogy le van törve az előlap felfogatása. Így nekiláttam és a kettőből csináltam egyet, meg van még alkatrészem ha kéne. / csak ne kijelző legyen /
Megtörtént az első átvizsgálásom a vásárlás(kb1.5hónapja) óta.
Természetesen Csörinél jukadtam ki.
Sok jót hallotam róla. Miután átnézte elmondta cserére szorul a szervoolaj, fékolaj, és igy tél előtt izzitó gyertyák, mivel néha bevillogott a visszajelző és nem nézem nagy örömmel az ilyen jelenségeket.
Mai nap került hozzám, néhány hetes várakozás után a masina.
Első közös km-ek nagyon meggyőzőek.
Km:175473